Hosszú Facebook-bejegyzésben válaszolt a Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt szerdán előterjesztett alkotmánymódosítási csomagjára. Gulyás Gergely álláspontja szerint a tervezet több sebből vérzik: lazítaná a szigorú migrációs szabályozást, visszamenőleges hatályú jogalkotást vezetne be, és forrásokat vonna ki a felsőoktatásból. Ezek miatt a kormánypárti frakció elutasítja a benyújtott indítványt.

A kifogások közül az egyik leghangsúlyosabb a miniszterelnöki mandátum két ciklusra történő korlátozására vonatkozó javaslatot érinti. Gulyás elismerte, hogy a kormányfői megbízatás időbeli behatárolására számos országban akad nemzetközi példa, ám annak visszaható hatályú érvényesítése Európában példa nélküli. A politikus arra is rámutatott, hogy ez ellentmondásban áll a Tisza saját korábbi nyilatkozataival: Görög Márta, a párt igazságügyi miniszternek szánt jelöltje az országgyűlési meghallgatásán határozottan azt hangoztatta, hogy pártja nem kíván élni a visszaható hatályú jogalkotás eszközével.

„Ha a kormányváltást követően a Tisza egyik első lépése a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazása, az világosan jelzi, hogy a Tisza csak addig tartja fontosnak a jogállamisági elvek védelmét, amíg az nem áll szemben politikai céljaival. A visszamenőleges hatályú jogalkotással a Tisza olyan precedenst teremthet, ami az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza" – fogalmazott a frakcióvezető.

Gulyás külön kitért az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének tervezett törlésére is. Megítélése szerint ez a passzus jelenleg a hazai szigorú bevándorláspolitika alkotmányos védőbástyájaként funkcionál, hiszen első mondata kimondja: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége." A rendelkezés eltüntetése egyúttal alkotmányos alapot adna a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolására is.

A kormánypárti politikus szerint a mondat kiiktatásának egyetlen lehetséges magyarázata, hogy a Tisza Párt fel kívánja lazítani az ország jelenlegi migrációs politikáját, és teret nyitna az uniós migrációs paktum végrehajtása előtt. Hangsúlyozta: a magyar társadalomban széles körű egyetértés van a határvédelem fontosságát, az illegális bevándorlás elutasítását és az ország biztonságának megőrzését illetően.

Külön fejezetet szentelt Gulyás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érintő módosítási elképzeléseknek. Meglátása szerint ezek nem erősítenék, hanem éppen rombolnák a hazai felsőoktatást. Azt állította, hogy az elmúlt években a magyar egyetemek látványos fejlődésen mentek keresztül, nemzetközi elismertségük folyamatosan nő, és sorra érik el a kiemelkedő eredményeket. A Tisza javaslatai szerinte ezt a kedvező folyamatot törnék meg: kevesebb forrást, csökkenő béreket, alacsonyabb ösztöndíjakat, szűkülő intézményi önállóságot és romló oktatási színvonalat eredményeznének.

A frakcióvezető szerint a javaslatok „óriási bizonytalanságot teremtenek az egyetemek számára, amelyek működését a 2/3-os többséggel rendelkező Tisza-kormány, a javaslatok elfogadása esetén, saját politikai szempontjai szerint bármikor átalakíthatja, megszüntetheti". Ehhez hozzáfűzte azt is: „egy olyan közegben, ahol a legnagyobb köztiszteletben álló személyeknek, így egy Nobel-díjas magyar tudósnak is a Facebookon üzenik meg szervezete megszüntetését, joggal merül fel a kérdés: mire számíthatnak az egyetemek és a magyar tudomány képviselői a Tisza-kormánytól".

A megjegyzés hátterében az áll, hogy Magyar Péter a múlt héten jelentette be: felbontják azt a 261,7 milliárd forint értékű megállapodást, amelyet a Hankó Balázs által vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvánnyal. A már kifolyósított 22,4 milliárd forint visszafizetését szintén kérik az alapítványtól, amely közleményében jelezte, várja a párbeszédet Magyar Péterrel és a kormánnyal.

Érdemes felidézni a kekva-rendszer alkotmányos hátterét is: a parlament fideszes többsége 2020-ban iktatta be az Alaptörvénybe azt a rendelkezést, miszerint „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik". Erre épülve fogadták el azt a jogszabályt, amellyel alapítványi formába helyezték át a magyar felsőoktatás döntő részének, valamint egyéb állami intézményeknek a fenntartását. Jelenleg 21 hazai egyetem, illetve az Orbán-kormány által létrehozott Mathias Corvinus Collegium (MCC) is ilyen konstrukcióban működik. A Tisza javaslata ezzel szemben kimondaná, hogy az ilyen alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősül.