Gyökeres személyi átrendezést helyezett kilátásba Orbán Viktor a Fidesz parlamenti frakciójának összetételében. A leköszönő kormányfő a Patriótának nyilatkozva csütörtök este úgy fogalmazott: „Azok, akik most bejutottak a parlamentbe, azok nem azok az emberek, akikre ott szükségünk lesz”. Indoklása szerint a Fidesz–KDNP-lista bejutó helyein szereplő politikusok győzelem esetén megfelelően tudtak volna dolgozni, ellenzéki pozícióban viszont teljesen más képességekre, más típusú képviselőkre lesz szükség. Konkrét neveket nem említett, csupán arra utalt, hogy a 279 fős országos lista bőven ad mozgásteret a komoly átszabáshoz.

A választási végeredmény alapján a Fidesz 52 mandátumot szerzett. A 10 egyéni körzetben győztes képviselő helye stabil, mert lemondásuk időközi választást vonna maga után. A listáról bejutó 42 politikus pozíciója azonban bármikor megszüntethető: ha lemondanak, a pártvezetés választhatja ki az utódot a márciusban véglegesített 279 fős listáról, ahol a sorrend ilyenkor már nem köti meg a párt kezét. Orbán szavai alapján gyakorlatilag minden listás befutónak okkal lehetnek kétségei a saját helyét illetően.

Az alakuló ülést előkészítő múlt pénteki frakcióközi egyeztetésen a Fideszt Gulyás Gergely és Balla György frakcióigazgató, a KDNP-t pedig Rétvári Bence és Latorcai János képviselte. Gulyás a tárgyalás után úgy fogalmazott: olyan frakcióra van szükség, amely egyszerre jeleníti meg a párt megújulását, és tartalmaz szakpolitikailag felkészült, akár kormányzati tapasztalattal bíró embereket. Saját jövőjét illetően jelezte, hogy már egyeztetett Orbán Viktorral, a frakcióvezetői poszt esetleges vállalásával kapcsolatos kérdésre azonban türelmet kért, és csak annyit közölt: minden lehetőséget mérlegel. Korábban 2017 és 2018 között már betöltötte ezt a tisztséget.

Az elmúlt négy ciklusban kétharmados komfortzónában politizáló képviselőknek most teljesen új szerepbe kell helyezkedniük. A korábbi időszakban gyakorlatilag az volt a fő feladatuk, hogy időben az ülésteremben legyenek és a frakcióvezetés utasítása szerint nyomják meg a megfelelő gombot. Egy részük annyira elszokott a vitától és a felszólalástól, hogy még az előre megírt szövegek felolvasása is láthatóan nehezükre esik.

A pártvezetés több stratégiai irány közül választhat az újratervezés során. Lehet harcos, konfrontatív ellenzéki magatartást választani látványos akciókkal, lehet visszafogottabb, szakmai-konstruktív hangnemre építeni, de elképzelhető a 2006-os mintát követő parlamenti kivonulás is.

A konfrontatív vonalhoz olyan rutinos képviselőkre van szükség, akik kisebbségből is hallatják a hangjukat. Ebbe a körbe tartozhat Rétvári Bence, aki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd a Belügyminisztérium parlamenti államtitkáraként ciklusok óta a leggyakrabban felszólalók közé tartozik. Komoly gyakorlattal rendelkeznek a heti vitákban edzett államtitkárok, mint Dömötör Csaba vagy Hidvéghi Balázs. Ha viszont kifejezetten konfliktuskereső, személyeskedő stílusú politikusokat keresnek, ott van Kocsis Máté jelenlegi frakcióvezető, Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő, vagy Menczer Tamás kommunikációs igazgató, aki tavaly a Magyar Péterrel folytatott összecsapása és a „Vége van, kicsi!” mondat ismételgetése révén került reflektorfénybe.

A harcos szerep viszont kevésbé illik az idősebb politikusokhoz, akik elsősorban tiszteletből kerültek a lista elejére. Nem lenne meglepetés, ha lecserélnék a 81 éves Latorcai Jánost, a 76 éves Jakab Istvánt vagy Lezsák Sándort. Hasonlóképp nehéz elképzelni a kemény vitákban azokat az országos politikában ismeretlen képviselőket, akik a párt háttérmunkásaiként, regionális szervezőkként kerültek előkelő helyre – ilyen például Balla György, Molnár Ágnes, Kovács Zsolt vagy Demeter András. Ezen logika alapján akár Kubatov Gábor pártigazgató mandátuma is veszélybe kerülhet: ő 19 év alatt egyetlenegyszer sem szólalt fel a parlamentben, sőt a 2006 és 2010 közötti ellenzéki szakaszban is mindössze egy hozzászólása volt.

Egy másik forgatókönyv szerint a Fidesz teljesen új korszakot nyit, és kiszórja a frakcióból az országos botrányokkal megterhelt neveket – például Rogán Antalt, Szijjártó Pétert, Kósa Lajost, Németh Szilárdot vagy Bánki Eriket. Ebben az esetben fiatalabb, új arcokból álló csapat ülne be a parlamentbe, a régi „gombnyomogatókat” pedig nyugdíjaznák. Hasonló logikával állították össze 2024-ben a Fővárosi Közgyűlés fideszes frakcióját is, ahol a régi politikusok helyét újoncok vették át.

A mostani választáson elmaradt a beígért generációváltás, kérdés, hogy ezt utólag megpróbálják-e pótolni. A listán szerepelnek a fideszes médiában felépített jelenlegi vagy egykori megafonosok és elemzők – ifj. Lomnici Zoltán, Halkó Petra, Hortay Olivér, Szűcs Gábor, Ibolya Csenge –, korábbi sportolók, mint Gór-Nagy Miklós és Szécsi Zoltán, valamint önkormányzati politikusok és a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen háttéremberek.

Ha a vezetés a szakmai vitákra építkező irány mellett dönt – hogy négy év alatt visszaépítse a kormányzóképesség látszatát –, akkor előnybe kerülhetnek a kormányzati tapasztalattal bíró miniszterek, államtitkárok és felkészültebb jelöltek, akik érdemben tudnak érvelni a leendő Tisza-kormánnyal szemben. Ilyen nevek bőven akadnak a 279 fős listán, még ha a parlamenti munka kiüresedése miatt ez kevésbé látszott is az elmúlt években.

A formális döntésig még pár hét van hátra: az április 28-i országos választmányi ülésen születik meg a frakció végleges összetétele. A Telex pénteken több fideszes képviselőt is megkeresett, hogy kiderüljön, mire számítanak. Németh Szilárd elnökségi tag a kérdést meg sem várva letette a telefont. Selmeczi Gabriella, aki 1994 óta parlamenti képviselő, annyit írt: „A Fidesz Országos Választmánya fog dönteni ezekben a kérdésekben”.

Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus azt ígérte, a frakció formálódásának lezárulta után szívesen áll rendelkezésre, párttársa, Hollik István pedig szintén csak a végső döntés után nyilatkozna. Budai Gyula sms-ben így fogalmazott: „Amennyiben számítanak rám, vállalom! Amennyiben nem, visszamegyek a szakmámba büntető ügyvédnek”. Ő az elmúlt időszakban Szijjártó Péter állandó kísérőjeként volt látható, a lista 40. helyén pedig eddig biztos befutónak számított.

Balla György frakcióigazgató sem tudott részletekkel szolgálni, csak annyit jelzett: „elnök úr mindenkivel le fog ülni, és mindenki az új helyzetben ennek megfelelően fog dolgozni”. Héjj Dávid kormánybiztos szerint találgatás lenne tippelgetni a végleges összetételt: előbb arról kell megegyezni, milyen frakciómunkára van szükség, és erre kik alkalmasak.

A 28 éve képviselő Bánki Erik a lista 30. helyén jelenleg még befutó pozícióban van. Mint jelezte, már meghozta saját döntését, az újraszervezésről szóló megbeszélések elkezdődtek, és a következő héten le is zárulnak, de a részleteket nem hajlandó kommentálni.

Az 50 éves Szatmáry Kristóf 2006 óta frakciótag, most viszont egyéniben kikapott Budapest 14-es választókerületében, a listán pedig a jelenleg nem bejutó 69. helyre csúszott. Elmondása szerint a képviselők és a választókerületi elnökök között több egyeztetés is zajlott már arról, ki milyen formában képzeli el a folytatást. Saját megítélése szerint először közösen kell tisztázni, mi a párt célja és jövőképe, és csak ezután lehet az egyéni feladatokról dönteni. Arra a kérdésre, hogy ő maga folytatná-e a parlamenti munkát, így felelt: „Őszintén? Erre lennék a legkevésbé nyitott. Egyetlen porcikám sem kívánja. Én 2006 és 2010 között voltam már ellenzéki szerepben, de az kicsit más helyzet volt, mint a mostani. Most kevésbé érzem azt, hogy feltétlenül a parlamenti patkóban tudnám a legjobban szolgálni a hazámat.”

Arról is kérdezték, vajon Orbán Viktornak lesz-e kedve az ellenzéki parlamenti szerephez. Szatmáry szerint nem nagy titok, hogy ez a téma is felmerült, ő azonban úgy látja: ha a Fidesz meg akar újulni, vissza kell térnie a mozgalmi jellegű működéshez. „A Tisza Párt bizonyította be számunkra is, hogy nem feltétlenül a parlament jelenti a politikai küzdelem fő terepét, hiszen a Tisza gyakorlatilag a parlamenten kívülről érte el azt, amit elért, amihez összességében gratulálni lehet” – fogalmazott. A képviselő szerint így korántsem biztos, hogy az elkövetkező időszakban a parlament marad a politikaformálás fő színtere.

Az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök a Tisza Párt javaslatára várhatóan a május 9-i hétvégére hívja össze, ekkor teszik le az esküt az újonnan megválasztott képviselők.