Szerda este nyújtotta be a Tisza Párt azt az Alaptörvény-módosító csomagot, amely több, az elmúlt másfél évtizedben kialakított közjogi konstrukciót is érintene. A javaslat két ciklusra szorítaná a kormányfői megbízatás idejét, megnyitná az utat a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása előtt, és új alapokra helyezné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működését. Az ellenzéki padsorokba szorult Fidesz-KDNP azonnal támadásba lendült: lex Orbánról, visszamenőleges és személyre szabott jogalkotásról, államosításról, valamint a keresztény kultúra védelmének felszámolásáról beszélnek.

Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász szerint a tartalom egyáltalán nem érhetett senkit váratlanul, mivel Magyar Péter a kampányban már részletesen ismertette ezeket a terveket. A szakember megfogalmazása szerint kétlépcsős alkotmányozási folyamat indult el: az első fázisban csak néhány rendelkezést módosítanak a jelenlegi Alaptörvényen, majd egy hosszabb, akár több évig tartó munka eredményeként születhet meg az új alkotmány, amelyet végül népszavazás erősíthet meg.

Az alkotmányjogász úgy látja, a most kiemelt rendelkezések kivételével a Tisza megteremti a jogi mozgásteret a jogállamiság helyreállítását célzó későbbi lépésekhez. „Ez tehát egy folyamat első lépése, az egész megítéléséhez látni kell majd a gyakorlati megvalósulást" – fogalmazott.

A vita kereszttüzébe leginkább a miniszterelnöki mandátum korlátozása került. A javaslat szerint a nyolcéves időkorlát számításakor az 1990. május 2-án vagy azt követően betöltött kormányfői megbízatást is figyelembe kell venni. A Fidesz erre reagálva azonnal lex Orbánról kezdett beszélni, hiszen ez a szabály egyedül Orbán Viktort zárná ki örökre a miniszterelnöki tisztségből. A párt közleményében úgy fogalmaz: a Tisza olyan precedenst állít, amely az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza.

Stánicz Péter ezzel az érveléssel nem ért egyet. Rámutatott: az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak, így kérdéses, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma egyáltalán felmerülhet-e ebben a kontextusban. Tartalmi szempontból pedig a módosítás kizárólag a jövőre nézve fejt ki joghatást: csak azokra alkalmazható, akik a hatálybalépést követően töltik be a miniszterelnöki posztot. „A módosítás a jövőre vonatkozóan változtat a miniszterelnöki tisztség szabályain, ennek nincs alkotmányos akadálya" – hangsúlyozta.

Az alkotmányjogász szerint visszamenőleges hatályról akkor lehetne beszélni, ha valakit utólag fosztanának meg a miniszterelnöki címtől és az azzal járó jogosultságoktól. A mostani szabály ezzel szemben egy új, a jövőre vonatkozó megszűnési okot épít be a rendszerbe. Stánicz arra is kitért, hogy a tartalmi felülvizsgálat lehetőségét éppen a Fidesz iktatta ki: 2013-ban kerültek bele azok a szabályok az Alaptörvénybe, amelyek szerint az Alkotmánybíróság kizárólag az eljárási feltételek betartását vizsgálhatja a módosításoknál.

Ennek megfelelően a köztársasági elnök is csak eljárási hibára hivatkozva továbbíthatja az Alkotmánybíróságnak a parlament által elfogadott módosítást. Ha ilyen kifogás nem merül fel, alá kell írnia a dokumentumot, és arra sincs lehetősége, hogy megfontolásra visszaküldje a Háznak. „Pont a Fidesz iktatta ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa az Alaptörvény módosítását" – emlékeztetett Stánicz, aki nem lát alkotmányossági aggályt a benyújtott javaslatban.

Orbán Balázs fideszes képviselő közben Facebook-oldalán fejtette ki, hogy szerinte a módosítás a magyar emberektől venné el a demokratikus döntés jogát. A volt kampányfőnök parlamentarizmust és demokráciát adminisztratív eszközökkel korlátozó lépésnek nevezte a javaslatot, és gúnyosan jegyezte meg: a Tisza-frakció 141 fős, hatalmas győzelmet aratott, mégis úgy fél Orbán Viktortól, „mint ördög a tömjénfüsttől".

A módosítás másik sarkalatos pontja az Alaptörvényből törölné azt a passzust, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége, és amely erre a célra független szerv létrehozásáról rendelkezik. Ez a szövegrész a 12. Alaptörvény-módosítással, 2023-ban került be a dokumentumba. Stánicz emlékeztetett: már a beépítésekor is heves vita övezte, ugyanis sem az alkotmányos önazonosság, sem a keresztény kultúra védelme nem tekinthető pontosan körülhatárolt jogi kategóriának.

„Nem tudjuk, mit jelent az alkotmányos önazonosság, és hogy ezt ki ítélheti meg. Nincs ilyen bevett alkotmányjogi fogalom, nincs alkotmánybírósági gyakorlata, nagyon tág értelmezési mozgásteret ad, és igazából bármi ráfogható, ami mindig az önkényesség lehetőségét hordozza" – részletezte. A szakember szerint a Fidesz ki is használta a tág kereteket: a rendelkezésre általános felhatalmazásként hivatkoztak például akkor, amikor uniós joggal szembemenő szabályozást fogadtak el, vagy amikor sérülékeny csoportokat érintő, kirekesztő intézkedéseket vezettek be. Erre a passzusra alapozták a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását is, így a mostani módosítás a hivatal későbbi megszüntetésének jogi feltételeit kívánja megteremteni.

A Fidesz azonban egészen más olvasattal állt elő. Gulyás Gergely értelmezésében a passzus eltörlése a szigorú migrációs politika feladását szolgálja, és azt jelzi, hogy a Tisza-kormány elfogadná az előző kormány által elutasított uniós migrációs paktumot. „Semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását" – írta a politikus.

Magyar Péter a napokban az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában – ha nem is közvetlenül erre reagálva – éppen az illegális migráció elleni szigorúbb uniós fellépésről és a külső határok hatékonyabb védelméről beszélt. A paktum egyik rendelkezése szerint erős migrációs nyomás esetén a tagállamoknak vagy be kell fogadniuk menedékkérőket, vagy fizetniük kell. „Magyarország ezt természetesen nem fogadhatja el, de úgy vélem, ebben sem vagyunk egyedül" – jelezte Magyar, aki egyúttal felajánlotta, hogy az ország más uniós államokat is támogathat a külső határok őrzésében.

A javaslat harmadik fontos eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érinti. A módosítás rögzítené, hogy ezeknek a szervezeteknek a vagyona nemzeti vagyonnak minősül, az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, sőt, akár meg is szüntetheti őket. A szöveg külön kimondja: „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam."

Orbán Balázs szerint a javaslat „egy jogállamban megdöbbentő módon" olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam hozott létre, hanem évtizedekkel ezelőtt magánalapítványként jöttek létre. A fideszes politikus által vezetett, az utóbbi években jelentős közpénzből gazdálkodó MCC is ilyen modellben működik. Orbán Balázs hangsúlyozta: ezek a szervezetek olyan vagyonelemekkel is rendelkeznek, amelyek soha nem voltak állami tulajdonban. „Ezek államosítása még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik" – fogalmazott.

Stánicz Péter szerint a módosítás önmagában még kevés következtetésre ad alapot, a megítéléséhez ismerni kell majd a végrehajtási lépéseket. Az alkotmányjogász rámutatott, hogy „a tulajdonhoz való alkotmányos jog nem korlátozhatatlan, így például közérdekből is sor kerülhet szükséges és arányos korlátozására". Értelmezésében a cél a kampányban beígért vagyonvisszaszerzés jogi feltételeinek megteremtése, a részletek – például hogy mely vagyonelemekről lesz szó, és jár-e kompenzáció – csak a végrehajtási törvényekből fognak kiderülni.

A kekvák ügyének rendezése egyébként is sürgős az új kormány számára: augusztus 31-i határidő szorítja, ugyanis a kérdés tisztázása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mintegy 6 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás nagy részéhez Magyarország hozzáférjen. Az érintett alapítványi modell jelenleg 21 hazai egyetem fenntartója, így a változások az egész felsőoktatási rendszerre kihatnak majd.