A magyar belpolitika legújabb fordulójában ismét reflektorfénybe került a Velencei Bizottság, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök ehhez a testülethez fordult a kialakult alkotmányos helyzet értékeléséért. Az államfő hősies zenei aláfestéssel közzétett vasárnapi videójában úgy fogalmazott: meggyőződése szerint az Európa Tanács mellett működő szakértői grémium közreműködése érdemi segítséget jelenthet a kibontakozott vita rendezésében.

A bejelentés előzménye, hogy az új miniszterelnök, Magyar Péter több ízben is távozásra szólította fel a köztársasági elnököt, és vasárnapig adott haladékot a lemondásra. A Sándor-palota május 29-i közleménye szerint Sulyok azért fordult a bizottsághoz, hogy az „a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában” biztosítsa.

Magyar Péter szarkasztikusan reagált a lépésre: szerinte „a leköszönő elnöknek, Orbán Viktor bábjának” korábban semmi kifogása nem volt a jogállamisággal szemben, ám most, amikor saját pozícióját és milliós illetményét félti, hirtelen „kényes lett az ügyvéd úr”, és a Velencei Bizottsághoz rohant. A miniszterelnök hétfőn igazságügyi miniszterével együtt fel is kereste Sulyokot, aki minden jel szerint a helyén kíván maradni. A találkozó után Magyar jelezte: a Tisza-frakcióval közösen mérlegelik a lépéseket, hiszen az Alaptörvény több lehetőséget kínál a köztársasági elnök elmozdítására.

Érdemes tisztázni, pontosan miféle szervről van szó. A Velencei Bizottság az Európa Tanács egyik testülete – fontos megjegyezni, hogy maga az Európa Tanács nem azonos az Európai Unió intézményrendszerével, vagyis nem keverendő össze az Európai Tanáccsal vagy az Európai Unió Tanácsával. A strasbourgi székhelyű, 1949-ben alapított nemzetközi szervezetnek 47 tagállama van, legismertebb intézménye pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A teljes nevén Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságként ismert grémium tagjai elismert jogászok, akadémikusok, alkotmányjogi és nemzetközi jogi szakemberek, legfelsőbb és alkotmánybírósági tagok, valamint parlamenti képviselők. A négyéves mandátumra szóló tagokat a tagállamok delegálják, ám ők nem az országukat képviselik. Magyarországot jelenleg Trócsányi László, az Orbán-kormány egykori igazságügyi minisztere képviseli, póttagja pedig Varga Zs. András kúriai elnök – akinek távozását Magyar Péter szintén szorgalmazza.

A testület megítélése a kormányoldalon az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakult. 2010 októberében Németh Zsolt, a Külügyminisztérium akkori parlamenti államtitkára még tisztelettel emlegette: a szlovák nyelvtörvényről szóló jelentés kapcsán „egyfajta európai alkotmánybíróságnak” nevezte a grémiumot. A fordulat akkor kezdődött, amikor az Orbán-kormány új alkotmánymódosítási tervei is bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Az átmenet eleinte visszafogott volt. Gulyás Gergely tárgyilagos hangnemben jelezte, hogy bizonyos megállapításokat tévesnek tartanak, másokkal nem értenek egyet – végül a kabinet egyetlen kritikai észrevételt sem tekintett megfontolásra érdemesnek. Szájer József, az alkotmány egyik szövegezője szintén mérsékelten utasította el a bizottság álláspontját, szerinte ugyanis a testület „sajnos nem tudta kivonni magát a magyar alkotmánnyal szemben az elmúlt időszakban kibontakozott ideológiai célzatú támadások hatása alól”.

2015-ben a magyar médiaszabályozás kapott kemény kritikát, ám a válasz ekkor még nem támadás volt: Trócsányi László igazságügyi miniszter a plenáris ülésen párbeszédkészségről beszélt. Két évvel később, 2017-ben pedig a magyar diplomácia maga használta fegyverként a Velencei Bizottság jelentését – Szijjártó Péter külügyminiszter többször is felszólította Ukrajnát az ajánlások betartására, nehogy „megfossza a magyar kisebbséget a már megszerzett jogaitól”.

A hangnem 2018-ban élesedett, amikor a testület a „bevándorlási különadóról” állapította meg, hogy az sérti a szólás- és egyesülési szabadságot. Orbán Balázs, az akkori államtitkár szerint a Velencei Bizottság jogi tanácsadó szerepét politikai nyomásgyakorló karakterre cserélte. A Soros-ellenes kampány idején a Fidesz közleményében már így fogalmazott: „Soros Magyarország elleni lobbitevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”

2021 decemberében a melegellenes törvény bírálata váltott ki kormányzati ellenreakciót. Varga Judit igazságügyi miniszter „érzésszerű, ideológiailag motivált véleményről” beszélt, míg Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ennél keményebben fogalmazott: szerinte a bizottság „a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”.

Két évvel később azonban ismét hasznosnak bizonyult a testület: 2023-ban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése magyar–román kezdeményezésre fordult a Velencei Bizottsághoz a kárpátaljai kisebbségek jogainak ügyében. A kabinet attól tartott, hogy az ukrán szabályozás miatt megszűnnek a nemzetiségi iskolák – végül Ukrajna helyreállította a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait.

2024-ben a szuverenitásvédelmi törvény vizsgálata miatt látogatott Magyarországra a bizottság delegációja. A jelentés fő megállapítása szerint nincs elég garancia a Szuverenitásvédelmi Hivatal függetlenségére, hiszen vezetőit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, ami szerintük káros hatással lehet a szabad és demokratikus vitára. A Hivatal válasza nem maradt el: az anyagot „elfogultnak, tárgyi tévedésektől hemzsegőnek és politikailag motiváltnak” minősítette, és többek között azt kifogásolta, hogy a bizottság tévesen tulajdonított a Hivatalnak nyomozati jogkört.

2025-ben sem enyhült a támadások intenzitása. A kormánypárti sajtó listára vette Halmai Gábort, akiről kiemelték, hogy egykor a Soros Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, és „a Velencei Bizottság tagjaként éveken át élesen bírálta a magyar alkotmányos berendezkedést”. Júliusban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azt fejtegette az MTI-nek, hogy a teljes globalista elit „Brüsszelestül-Sorosostul” a magyar kormány megbuktatását tűzte ki célul. A „brüsszeli mélyállam” és az uniós intézmények mellett a párhuzamosan működő „globalista politikai gépezet” részeként említette az Európa Tanácsot és a Velencei Bizottságot is.

Most pedig éppen az a köztársasági elnök fordul ehhez a testülethez, akit a korábbi kormánypárti narratíva évek óta gyanús, „sorosista” befolyás alatt állónak ábrázolt. A Sulyok és Magyar Péter között elmélyülő alkotmányos vitában így a Velencei Bizottság szerepe ismét központi kérdéssé vált – csak éppen ezúttal a korábbi kritizálók egyikének keresnek menedéket benne.