A magyar választók túlnyomó többsége szerint a kormányváltás után elengedhetetlen az elszámoltatás megindítása – még a Fidesz táborán belül is többségben vannak azok, akik ezt várják a következő időszaktól. Ez derül ki a 21 Kutatóközpont friss telefonos felméréséből, amelyet a Telex megrendelésére végeztek május 9. és 13. között, ezer megkérdezett bevonásával.

A kutatási adatok szerint a felnőtt lakosság 84 százaléka támogatja az elszámoltatás gondolatát, és mindössze 13 százalék véli úgy, hogy nincs szükség ilyen lépésekre. Nem meglepő, hogy a Tisza Párt szavazótáborában gyakorlatilag konszenzus uralkodik a kérdésben: körükben 97 százalékos a támogatottság. A fideszesek ennél megosztottabbak, ám még náluk is többségbe – 52 százalékra – kerültek azok, akik valamilyen formában elszámoltatást szeretnének.

A kutatók szerint ugyanakkor az emberek fejében meglehetősen eltérő képek élnek arról, mit is jelent pontosan az elszámoltatás, és kikre kell annak kiterjednie. A Fidesz-szavazók egy részénél például vélhetően a kampányban Lázár János által is sokat emlegetett „luxizás” asszociálódik a fogalomhoz. A választások óta egyébként több kormánypárti politikus is arról beszélt, hogy a saját soraikból is el kellene távolítani azokat, akik árthattak a közösségnek.

A korrupció kérdése és a múlttal való szembenézés a választási kampány egyik központi témája volt. Magyar Péter ugyan többször jelezte, hogy személyesen nem kedveli az „elszámoltatás” kifejezést – részben azért, mert az MSZP és a Fidesz korábbi, hasonló ígéretei rendre üres szólamok maradtak –, a kampány során mégis meghirdette az „Út a börtönbe” programot. Első miniszterelnöki beszédében pedig már szembenézésről és igazságtételről beszélt.

A Miniszterelnökséget irányító Ruff Bálint bizottsági meghallgatásán a valaha volt legszélesebb körű átvilágítást helyezte kilátásba, a konkrét végrehajtásról szóló részletek azonban egyelőre nem ismertek. A korrupciós ügyek feltárásában kulcsszerepet kaphat a többször beharangozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatal, az új kabinet pedig már az első kormányülésén több területre vonatkozóan átvilágítást rendelt el.

A társadalom optimizmusa figyelemre méltó: a megkérdezettek 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő években ténylegesen érdemi elszámoltatásra kerül sor. Szkeptikus 23 százalék, és alig akadt olyan válaszadó, aki nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni. Mindez annak ellenére komoly várakozás, hogy a korábbi kormányváltások után indított hasonló kísérletek rendre elbuktak, és az sem világos, milyen mércével lehet majd mérni egy ilyen folyamat sikerét.

A pártpreferenciák szerinti bontásban éles különbségek mutatkoznak. A Fidesz-szavazók többsége – 53 százaléka – nem bízik abban, hogy érdemi elszámoltatás történne, 15 százalékuk viszont kifejezetten valószínűnek látja ezt. A Tisza Párt hívei ezzel szemben rendkívül bizakodók: 39 százalékuk nagyon valószínűnek, további 53 százalékuk inkább valószínűnek tartja, hogy a nyilvánosság komoly elszámoltatást láthat majd, és mindössze 7 százalékuk kételkedik ebben.

Módszertan: A 21 Kutatóközpont telefonos felmérése 2026. május 9. és 13. között készült a Telex megbízásából, ezer fő megkérdezésével. A mintát a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján súlyozták lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint. A minta a teljes lakosságra nézve reprezentatív, az eredmények +/- 3 százalékpontos hibahatáron belül térnek el attól, mintha a teljes lakosságot kérdezték volna meg. Részsokaságok esetén a hibahatár ennél valamivel nagyobb lehet.