Egy korábbi, nem nyilvános kormányhatározat részletei csak több mint egy év csúszással kerültek napvilágra: a dokumentum tanúsága szerint a sportklubok támogatására szánt 11,45 milliárd forintból egyetlen egyesület, a Kubatov Gábor Fidesz-alelnök vezette Ferencvárosi Torna Club kapta a forrás döntő részét, mintegy 7,2 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg a többi kedvezményezett klub részesedésének nyolc-kilencszerese.

A támogatások szétosztásáról szóló döntés azzal a programmal párhuzamosan született, amelyet 2024 végén ismertetett Schmidt Ádám, a sportért felelős államtitkár. Az LA 10 elnevezésű, hárommilliárdos keretű kezdeményezés a 2028-as Los Angeles-i olimpiára koncentrál, és kettős célt fogalmaz meg: tíz aranyérem megszerzését, illetve azt, hogy Magyarország a legjobb tíz nemzet közé kerüljön az éremtáblán. Összevetésként érdemes felidézni, hogy Párizsban hat olimpiai elsőséggel a 14. pozícióban végzett a magyar küldöttség.

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a célkitűzés nem irreális, mivel több sportágban is van még kiaknázatlan potenciál. Példaként a vitorlázó világbajnok Érdi Máriát és a hagyományosan eredményes kajak-kenu szakágat hozta fel – utóbbi egyébként éppen Párizsban maradt aranyérem nélkül.

A források elosztása kapcsán már korábban arról szóltak információk, hogy a Ferencváros kiemelt elbánásra számíthat, és a többi klubhoz képest dupla összeget kap majd. Ezt a klubvezetőknek állítólag még 2024 végén jelezték, és a kiegészítő forrásokat valóban meg is kapták a 2025-ös év első három hónapjában. A valós arány azonban jóval meredekebbnek bizonyult a sejtetettnél: nem kétszeres, hanem közel tízszeres különbség alakult ki a Fradi javára.

Egyik forrásunk értelmezése szerint a kormányzat eredetileg is kizárólag az FTC-t kívánta jelentősebb összeghez juttatni, és csak a látszat kedvéért került a táblázatra a többi egyesület – nekik szánt kisebb tételekkel. A megkeresett klubvezetők egyébként megerősítették, hogy a hozzájuk kötött összegek valóban befolytak a számláikra.

A pénzek és a teljesítmény viszonya különösen szembetűnő, ha a Sportszervezetek Országos Szövetségének (SOSZ) eredményességi nyilvántartását nézzük. A 2024-es pontszámokban értelemszerűen az olimpia szerepelt a legnagyobb súllyal. Az úszó Kós Hubert aranya például 7 ponttal gazdagította a BVSC-t, az Újpest a taekwondós Márton Viviána és az öttusázó Gulyás Michelle elsőségeinek köszönhetett sok pontot. A Vasas a vívó Szilágyi Áron érmeiből és helyezéseiből, a Honvéd pedig Milák Kristóf olimpiai és Eb-szerepléseiből profitált.

A Ferencváros legtöbb pontját az olimpián negyedik helyen záró férfi vízilabda-válogatott adta – a csapat jellemzően a Fradi játékosaira épült –, valamint a birkózó Muszukajev Iszmail ötödik helye, aki a bronzmeccs hajrájában maradt alul. Éremig egyetlen FTC-versenyző sem jutott Párizsban, miközben a magyar küldöttség összesen 19 érmet gyűjtött be.

Mindez azt mutatja, hogy a Ferencváros a sportszakmai mutatókhoz képest aránytalanul magas állami forráshoz jutott. A kérdést a sportért felelős államtitkárság már nem tudja megválaszolni, így magát a klubot kerestük meg azzal, hogy mire fordítják az állami milliárdokat, és mivel indokolják a kivételezett bánásmódot.

A klub válaszában arra hivatkozott, hogy az olimpiákon ők adják a magyar csapat legnagyobb létszámú kontingensét: Tokióban 22, Párizsban pedig 23 sportoló képviselte az egyesület színeit. Az FTC jelenleg 20 szakosztályt működtet, döntő részben olimpiai sportágakban, és négy csapatsportágban férfi-női, valamint utánpótlás szinten egyaránt biztosítja a versenysport hátterét. Mint fogalmaztak, az említett forrás a 2028-ig tartó olimpiai felkészülést hivatott fedezni, és a felhasználás a támogató felé benyújtott szakmai program, költségterv és ütemezés alapján folyamatos.

A klub 2024 végén több jelentős igazolást is bejelentett: szerződtették Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok és Betlehem Dávid olimpiai érmes úszót, valamint a kajakos Varga Ádám is náluk folytatja pályafutását. A vízilabdacsapat a hazai bajnokságban toronymagas favorit, és a Bajnokok Ligája megnyerésére tör, a női kézilabda-szakosztály pedig évek óta a BL-trófeát célozza – idén azonban a négyes döntő elmaradt, így a cél most sem teljesülhetett.

A leköszönő kormány az utolsó határozatai egyikében külön is rendelkezett a klubról, lehetővé téve, hogy a Ferencváros kérelmére átütemezzék az esedékes közterheket. Értesüléseink szerint a választást követő hétfőn a szakosztályvezetőkkel tartott megbeszélésen már a klub előtt álló nehézségeket vázolták, a hangulat pedig korántsem volt felhőtlen.

A Ferencváros a magyar közbeszédben régóta fideszes klubként van számon tartva, részben éppen Kubatov Gábor elnöki pozíciója miatt. Kérdéses, hogy a politikai környezet változása mellett a nagyobb szponzorok közül melyek maradnak a klub mellett. A Telekom megkeresésünkre úgy reagált, hogy az áprilisban lejáró szerződésüket már meghosszabbították, az FTC viszont árnyaltabb képet festett: szerintük a korábbi szerződés még él, a hosszabbításról szóló bejelentés pedig a tervek szerint a versenyidőszak lezárása után várható.