Továbbra is nulla százalékon marad a reklámadó kulcsa július elseje után is – ezt a fejleményt fogadták megkönnyebbüléssel a hazai reklámszakma érdekképviseletei. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszervezetei közös állásfoglalásukban jelezték: bíznak abban, hogy a kormány nem áll meg ennél a lépésnél, és a különadót véglegesen kivezeti a rendszerből. Érvelésük szerint kizárólag egy stabil, kiszámítható környezetben működő reklám- és médiaipar képes érdemben hozzájárulni a magyar gazdaság erősítéséhez.

A változás hátterében az áll, hogy az újonnan megalakult Országgyűlés hétfőn egyik első érdemi döntésével törvényi szintre emelte a veszélyhelyzeti rendeleteket. Ennek köszönhetően a reklámadó nullás kulcsa is továbbra is érvényben marad, vagyis nem áll vissza az a 7,5 százalékos mérték, amelyre a korábbi tervek szerint sor került volna.

A 2025 őszén elfogadott adócsomag eredetileg ugyanis csupán fél évvel, 2026. június 30-ig tolta volna ki a nullás kulcs érvényességét. A költségvetési tervezők korábbi számításai szerint a 7,5 százalékos mérték visszaállítása 2026 második félévében nagyjából 10 milliárd forintos bevételt jelentett volna az államkasszának. Ez a tétel most kiesik a bevételi oldalról.

A reklámadó történetének gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza, amikor a fideszes többségű parlament elfogadta a vonatkozó törvényt. A jogszabály a vállalatokat reklámbevételeik nagyságához igazodó adó fizetésére kötelezte, a magasabb bevételű cégekre pedig progresszív kulcsokat alkalmazott, amelyek akár az 50 százalékot is elérhették. A magyar megoldás később mintaként szolgált: Lengyelország hasonló logikájú, az árbevételre – és nem a nyereségre – épülő, progresszív szerkezetű különadót vezetett be.

Az Európai Bizottság mindkét tagállam konstrukcióját kifogásolta, és összeegyeztethetetlennek minősítette a közös piaccal. Brüsszel álláspontja szerint a progresszív kulcsok megengedhetetlen versenyelőnyhöz juttatták a kisebb, alacsonyabb sávba tartozó cégeket, ami állami támogatásnak felel meg. Varsó és Budapest azonban a bíróságon vitatta a határozatokat, és 2020-ban az Európai Unió Törvényszéke kimondta, hogy a magyar reklámadó nem ütközik az uniós szabályozással. Ezt követően a jogalkotó visszaillesztette eredeti formájában a különadót a rendszerbe, ám az alkalmazandó kulcsot évről évre nullán tartotta.

A Magyar Reklámszövetség éles kritikát fogalmazott meg a különadó bevezetésének körülményeivel kapcsolatban. Mint felidézték, a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén – mindenfajta szakmai konzultációt mellőzve – vezette be a „kommunikációs iparágat sakkban tartó különadót”, amely az érdekképviselet olvasatában valójában politikai és üzleti célokat szolgált. Hozzátették: a kormányzat – különösen választási évekhez közeledve – fenyegető eszközként alkalmazta a terhet.

A szövetség szerint a különadó körüli folyamatos bizonytalanság komoly piaci károkat okozott: dominóhatásként lassította az iparág fejlődését, visszafogta a beruházásokat és a fejlesztéseket. „Az MRSZ mindig csak félsikernek könyvelte el, hogy 2019-től többnyire évenként hosszabbítgatták a 7,5 százalékos adókulcs felfüggesztését, azaz a 0 százalékos adókulcs érvényességi idejét” – fogalmaztak a közleményben.

Az érdekképviselet végkövetkeztetése egyértelmű: a reklámadó nem csupán a kommunikációs szektorra, hanem a teljes magyar gazdaságra nézve hátrányos, így a szakma számára az lenne a megnyugtató megoldás, ha a jogszabály végleg kikerülne a magyar adórendszerből.