Jelentős hangulatváltás érzékelhető Brüsszelben a magyar helyreállítási források ügyében: európai bizottsági források szerint immár nem pusztán a vissza nem térítendő rész megmentése a tét, hanem a teljes, 10,4 milliárd eurós csomag lehívása is reális lehetőséggé vált. „Nagyon jól haladunk, a helyreállítási pénzek száz százalékának lehívására is komoly esély van” – fogalmaztak az EUrologusnak adott tájékoztatásban.

Ez markáns elmozdulás a korábbi állásponthoz képest. A választást követő hetekben még az volt a brüsszeli belső munkahipotézis, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész biztosítása az elsődleges cél, miközben a hitelkomponens sorsát illetően óvatosabban fogalmaztak. Hasonló bizonytalanságot tükröztek korábban a Politico és a Népszava értesülései is, néhány napja azonban már a Bloombergnek is derűlátóbb hangvételben nyilatkoztak az illetékesek.

Az új kabinet előtt szoros menetrend áll: az augusztus végi határidőig számos feltételt kell letudnia. Ezek között szerepelnek a kifizetésekhez és a mintegy egymilliárd eurós előleg megtartásához nélkülözhetetlen jogállamisági és korrupcióellenes „szupermérföldkövek”, valamint a részösszegek lehívásához kötött reformok, fejlesztési célok – az úgynevezett mérföldkövek – is. Magyarország ezeket maga vállalta a helyreállítási tervében, ám a folyamat lassan haladt: a tagállamok közül egyedül a magyar kormány nem nyújtott be eddig kifizetési kérelmet. A lemaradást jól illusztrálta a pályázatok felfüggesztését lehetővé tevő rendelet, valamint egy soha be nem adott átcsoportosítási kérelem.

A háttérben azonban régóta zajlik a felkészülés. A Válasz Online beszámolója szerint a Tisza Párt mellett egy szakértői csoport másfél éve dolgozik a megoldásokon. A választás után rövidesen megkezdődtek az egyeztetések a leendő kormánytagok és az Európai Bizottság tisztségviselői között, később pedig Magyar Péter személyesen ült le Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. A miniszterelnök még a hivatalba lépése előtt jelezte: a május 25-i héten politikai megállapodás születhet az alapról.

Az EUrologus értesülései alapján operatív munkacsoportok folyamatosan tartják a kapcsolatot, a jövő héten pedig újabb brüsszeli delegáció érkezik Budapestre, ahol több napon át dolgoznak a nyitott kérdéseken. A tervek szerint május 25-én aláírnák a politikai megállapodást – feltehetően konkrét határidőkkel és ütemezéssel –, két nappal később, május 27-én pedig a magyar kormány benyújtaná a helyreállítási terv módosítását. A blog forrásai szerint lényegében ennek a dokumentumnak a finomhangolása zajlik, és bár feszes, de tartható a menetrend.

Hasonlóan kedvező fejlemények várhatók az uniós védelmi hitelprogram, a SAFE ügyében is. Az EUrologus szerint egy-két héten belül a Bizottság jóváhagyhatja a magyar tervet, miután a 150 milliárd eurós keretre benyújtott 19 igénylés közül immár csak a budapesti vár döntésre. Elvi szinten 16,2 milliárd eurós kerete lenne Magyarországnak, ám az Orbán-kormány – a hitel hangos elutasítása után – túligényelte az összeget, így akár 17 milliárd euró is érkezhet.

A módosítás kérdésére az EUrologus külön nem tért ki, ugyanakkor Orbán Anita külügyminiszter-jelölti meghallgatásán jelezte: a magyar SAFE-tervet áttekintik, ez elsősorban Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter feladata lesz, ám a nem nyilvános dokumentumot még nem látták. A Bizottság korábban leszögezte, hogy a befagyasztások egy részét megalapozó feltételességi eljárás jogszabálya a SAFE-re is vonatkozik, ezt azonban majd a hitelszerződés megkötésekor érvényesítik.

A helyreállítási alap követelményrendszere egyébként magában foglalja a feltételességi eljárás lezárásához szükséges lépéseket is. Ez nem csupán a SAFE elfogadását segíti: az eljárás megszüntetésével a rendes uniós költségvetés felzárkóztatási forrásaiból további 4,2 milliárd euró válna elérhetővé. Az egyik kulcskérdés a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozás, amelynek rendezésével lezárulhatna az „Erasmus-ügyként” emlegetett probléma is – ez 2023 nyara óta okoz eurómilliós veszteségeket a modellváltó egyetemeknek.

Külön ügyként kezelendő, ám szintén jelentős pénzügyi tétel a menekültjogi szabályozás miatti kötelezettségszegési büntetés, az úgynevezett menekültjogi „huxit”, amely napi egymillió euróba kerül. Ezen a jogcímen eddig nagyjából egymilliárd euró folyt el, a feltételességi eljárásban véglegesen elveszített kétmilliárd euró mellett. Az EUrologus szerint itt is körvonalazódik a megoldás három jogszabály módosításával, ez azonban nem jelentené illegális bevándorlók betelepítését vagy menekültek átvételét.