Megérkezett a Tisza Párt első alkotmánymódosítási kezdeményezése: a formáció szerda délután hivatalosan benyújtotta indítványát, amely alapjaiban formálná át a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) jogi helyzetét. A javaslat értelmében az állam visszanyerné az alapítói jogokat, és a kormánynak lehetősége nyílna ezeknek a konstrukcióknak a felszámolására is. Egy ilyen lépés esetén az alapítványokhoz korábban átcsoportosított közvagyon ismét állami tulajdonba kerülne.

A kekvák ügye régóta a leginkább égető nyitott kérdés a részlegesen zárolt uniós források feloldása kapcsán – különösen azóta, hogy az igazságügyi reformcsomagot az unió hivatalosan elfogadottnak tekinti. A probléma 2023 májusa óta fokozatosan súlyosbodik: már 2023 nyarán is eurómilliós nagyságrendű veszteségekről számoltak be a modellváltó egyetemek.

A tagállami kormányok 2022-ben szinte teljes egyetértésben hozott döntése értelmében a modellváltó felsőoktatási intézmények – maguk az alapítványok és az általuk működtetett egyéb szervezetek mellett – nem részesülhetnek új uniós támogatási kötelezettségvállalásban. A korlátozást a kekvák átláthatósági hiányosságaival és összeférhetetlenségi kockázataival indokolták.

Ennek következtében a kekva-fenntartású egyetemek kiszorultak többek között a Horizont Európa kutatási együttműködésekből, 2024 ősze óta pedig az Erasmus oktatói és hallgatói cseréket sem vehetik igénybe ezen intézmények hallgatói. A hatás azonban ennél jóval szélesebb körű: nehézséget okoz például az Erasmus hazai pótprogramjánál is, és nem csak a magyar felsőoktatás egy szegmensét érinti.

A korlátozás kiterjed egy osztrák egyetemre is, amelynek tulajdonosa az MCC – ennek az alapítványnak a kuratóriumát Orbán Balázs, a miniszterelnök volt politikai igazgatója és a Fidesz korábbi kampányfőnöke vezeti. Hasonló jogi formában működik a nemrégiben több mint 1300 ingatlannal gyarapított Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János volt miniszter, továbbá a 260 milliárd forintot meghaladó támogatási szerződésével a hírekbe került Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, illetve a Mol – Új Európa Alapítvány. Néhány hete az is napvilágra került, hogy az Európai Bizottság legalább egy további, a Mollal kötött megállapodást is vizsgálat alá vont az ügyben.

A kekvák jogi rendezése egyike annak a 27 előfeltételnek, amelyeket Magyarországnak augusztus végéig teljes körűen teljesítenie kell ahhoz, hogy benyújthassa a rendes kifizetési kérelmeit a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapra, és elkerülje egy közel egymilliárd eurós előleg visszafizetésének kötelezettségét. A közelgő határidők miatt e feltételekről az Európai Bizottság küldöttsége a héten ismét Budapesten tárgyal.

A kérdés a feltételességi eljárásnak is részét képezi, amelynek nyomán mintegy kétmilliárd euró már véglegesen elveszett Magyarország számára, és további 4,2 milliárd euró továbbra is be van fagyasztva a kohéziós támogatási kasszából. A rendezés a tudományos élet szabadságát érintő aggályok miatt külön zárolt további kétmilliárd euró eléréséhez is elengedhetetlen.

A tagállami kormányok 2022-es határozata rögzítette: a magyar kormány vállalta, hogy 2022 októberéig megteremti a kekváknak juttatott uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát. A szabályozást ugyan módosították, ám ez – az Európai Bizottság „többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”. Mindezek tetejébe 2022 novemberétől – az általános tilalom alóli kivételként – ismét lehetővé tették, hogy politikai vezetők más, díjazással járó pozíciókat is betöltsenek, így például a kekvák irányító testületeiben.

Az Orbán-kormány 2024 elején közölte, hogy az egyeztetések zsákutcába jutottak. Ezt követően módosított ugyan a kekvákról szóló jogszabályon, lényegében azonban csupán a saját álláspontját öntötte törvényi formába, a változtatás pedig gyakorlatilag nem lépett életbe. Erre válaszul az Európai Bizottság is felfedte kártyáit, és tucatnyi pontban részletezte azokat a hiányosságokat, amelyek miatt elégtelennek minősítette a kabinet erőfeszítéseit – ugyanakkor nem írta elő a kekvák megszüntetését.

A Tisza Párt programjában azt vállalta, hogy minden magyar diák számára újra elérhetővé teszi az Erasmus-programot, valamint „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”. A most benyújtott alkotmánymódosítási javaslat ennek a programpontnak az első konkrét jogalkotási lépéseként értelmezhető.